2023. május 2., kedd
covid-19
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója 2022. szeptember 14-i beszédében hangsúlyozta,
hogy a COVID–19-világjárvány végéhez közeledünk. Ez nem azt jelenti,
hogy a SARS-CoV-2 vírus eltűnik,
hanem azt,
hogy sok más kórokozóhoz hasonlóan folyamatosan jelen lehet az életünkben,
megbetegedéseket okoz,
de ezek kezelése hasonló elvek szerint történik majd,
mint a többi kórokozónál. Ennek megfelelően a COVID–19-fertőzés gyanújakor teendők általános szabályai 2022 szeptemberében felülvizsgálatra kerültek. Amennyiben a beteg légúti,
illetve egyéb tünetekkel fordul orvoshoz,
és az ellátóorvos (háziorvos, kezelőorvos) szerint felmerül a COVID–19-betegség gyanúja,
végezhet tesztet (antigéngyorstesztet és/vagy PCR-vizsgálatot) a SARS-CoV-2 fertőzés kimutatása irányában. A teszt elvégzése az új eljárásrend szerint azonban nem kötelező. Az alábbi esetekben azonban javasolt a tesztelés elvégzése,
ha: a beteg olyan alapbetegséggel rendelkezik,
ami a súlyos COVID–19-betegség szempontjából kockázatot jelent;
a beteg közvetlen környezetében olyan személy él,
aki a súlyos COVID–19-betegség szempontjából kockázati csoportba tartozik,
és emiatt kéri a gyorsteszt elvégzését;
a beteg egészségügyi/szociális intézményben ellátott személy vagy dolgozó;
a kezelőorvos a közösségi halmozódás,
helyi járvány kialakilását észleli. Fontos! A tesztelést abban az esetben kell kötelező jelleggel elvégezni,
ha a légúti tünetekkel jelentkező beteg állapota miatt kórházi ellátást igényel,
vagy a beteg kezelését befolyásolja a teszt eredménye. A COVID–19-teszt elvégzésétől és eredményétől függetlenül,
a beteg állapota által indokolt ellátásokat a szakma szabályai szerint kell elrendelni. A kórházi felvételnek nem feltétele a tesztelés,
azt a kórház is elvégezheti. A COVID–19 okozta klasszikus tünetek lehetnek: száraz köhögés;
láz vagy hőemelkedés;
nehézlégzés;
hirtelen kezdetű szaglásvesztés;
ízérzés hiánya vagy zavara. A fenti tüneteken túl a járványhullámokat okozó variánsok közti különbségekből és az oltásoknak tulajdonítható,
betegséglefolyást enyhítő hatásokból adódóan a COVID–19-fertőzés egyéb tüneteket is okozhat. Ezért a fenti kritériumokon túlmenően is megállapítható a COVID–19 gyanús eset,
ha azt a kezelőorvos szakmai tudása és a helyi közösségi terjedés során tapasztaltak együttesen alátámasztják. Figyelem! A delta és az omikron variáns okozta betegség esetében az ízlelés- és szaglászavar ritkábban fordul elő,
és az oltottak körében főként enyhe,
általános tünetek jelentkeznek. Ezért az újabb variánsok okozta megbetegedés könnyen összetéveszthető például a náthával vagy az allergiával. Az újabb variánsok okozta gyakoribb tünetek: fejfájás,
szédülés;
torokfájdalom,
torokkaparás;
orrfolyás,
orrdugulás;
tüsszögés;
hőemelkedés;
bágyadtság,
levertség. A járvány korábbi hullámaihoz képest idővel gyakoribbá váltak az emésztőrendszeri tünetek is – hányinger,
hányás,
hasmenés –,
illetve nem ritka a fülzúgás,
fülcsengés,
szédülés,
és a szem allergiás betegségre hasonlító kipirosodása,
irritációja,
duzzanata sem. Ha a fentiek alapján fennáll a COVID–19-fertőzés gyanúja,
a legfontosabb lépések: Betegen,
tünetesen lehetőleg ne menjen közösségbe,
hanem maradjon otthon! Háziorvosának jelezze telefonon a betegség gyanúját. A telefonhívás során számoljon be részletesen a panaszokról orvosának,
aki ez alapján dönt a teendőkről. A COVID–19 gyanú megerősítése és a teendők ezt követően A gyanú megerősítése vagy elvetése érdekében antigéngyorsteszt és/vagy nukleinsav kimutatására szolgáló vizsgálat (PCR) elvégzésére van lehetőség (lásd még: Koronavírustesztek). Az ellátó orvosnak (háziorvos vagy járó-/fekvőbeteg-ellátó) 24 órán belül jelentenie kell a fertőző betegség tényét a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által működtetett szakrendszeren keresztül,
ha az aktuális COVID–19-betegség (függetlenül a tünetek fennállásától és/vagy súlyosságától) megerősítésre került SARS-CoV-2 nukleinsav vagy antigén kimutatása klinikai mintában PCR-rel,
vagy hiteles,
a COVID–19 antigéngyorstesztek közös és frissített jegyzékében szereplő antigéngyorsteszttel. Az észlelő orvosnak továbbá haladéktalan jelentési kötelezettsége van,
ha helyi járvány kialakulását észleli (különösen, ha az szociális otthonban, köznevelési vagy szakképző intézményben, vagy a fekvőbeteg-ellátásban észlelhető). A fekvőbeteg-ellátó intézményekben az egyéb halmozódásokhoz,
járványokhoz hasonlóan kell eljárni a kórházi COVID–19-járványok esetén is.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)