Covid 19 2.rész

A COVID-19 a társadalmak, a kormányok, a közösségek és az egyének tesztje. Itt az ideje a szolidaritásnak és az együttműködésnek a vírus elleni küzdelem, valamint a Covid19 terjedésének megállítását célzó intézkedések – gyakran nem szándékos – hatásainak enyhítése érdekében. Az emberi jogok – köztük a gazdasági, szociális, kulturális, valamint polgári és politikai jogok – tiszteletben tartása alapvető fontosságú lesz a közegészségügyi reagálás sikere és a világjárványból való kilábalás szempontjából.

Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés

• Az egészségügyi stratégiáknak nemcsak a világjárvány orvosi dimenzióival kell foglalkozniuk, hanem az egészségügyi reagálás részeként hozott intézkedések azonnali, közép- és hosszú távú emberi jogi és nemspecifikus következményeivel is.
• A kezelésnek megkülönböztetés nélkül mindenki számára elérhetőnek kell lennie, beleértve a legkiszolgáltatottabbakat és a marginalizáltakat is. Ez azt jelenti, hogy fel kell számolni a hozzáférés már meglévő akadályait, és biztosítani kell, hogy senkitől ne tagadják meg az időben történő és megfelelő kezelést azért, mert nem rendelkezik a fizetés módjával, diszkriminatív alapon, beleértve az életkort, a fogyatékosságot, a nemet vagy a szexuális irányultságot, vagy mert a megbélyegzés megakadályozza abban, hogy kezelésben részesüljön.
• Gyűjtsön és hozzon nyilvánosságra anonimizált, a járvánnyal kapcsolatos lebontott adatokat, legalább nem, életkor és fogyatékosság szerint, hogy tájékoztassa az egészségügyi válaszokat, és azonosítsa azokat, akik a leginkább ki vannak téve a lemaradás kockázatának.

További információk: A Covid19-oltóanyagokhoz való hozzáférés: iránymutatás

Üzleti vállalkozások és emberi jogok

• Minden vállalkozásnak független felelőssége van az emberi jogok tiszteletben tartásában, amint azt az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek meghatározzák, még gazdasági nehézségek és közegészségügyi válság idején is, függetlenül attól, hogy a kormányok eleget tesznek-e saját kötelezettségeiknek, és ha igen, hogyan.
• A Covid19 gazdasági hatásának enyhítésére irányuló, gazdasági támogatás, ösztönző csomagok vagy az üzleti vállalkozásoknak nyújtott egyéb célzott beavatkozások formájában megvalósuló állami beavatkozásoknak elő kell írniuk, hogy a kedvezményezett vállalkozásoknak követniük kell az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket. A vállalatok válságban való támogatására irányuló állami intézkedések középpontjában a munkavállalók védelmének kell állnia, különösen a legbizonytalanabb helyzetben lévők esetében.

További információk: Üzleti vállalkozások emberi jogi felelőssége: iránymutatás

Gyermekek

• Míg úgy tűnik, hogy a gyermekeknek kevesebb tünete és alacsonyabb halálozási aránya van a COVID-19 miatt, a vírus megelőzése és megfékezése érdekében hozott intézkedések eredményeként naponta jelentős gyermekvédelmi kockázatok merültek fel. Az államoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a gyermekvédelmi szükségletekre és a gyermekek jogaira a világjárványra való reagálásra és a helyreállításra irányuló terveik kidolgozása és végrehajtása során. A gyermekek mindenek felett álló érdekének elsődleges szempontnak és a válaszadás központi elemének kell lennie.
• Az oktatáshoz való jog világszerte több mint 1,5 milliárd gyermek esetében sérült meg, mivel 188 ország országosan iskolabezárásokat vezetett be. Valószínűleg a lányokat sújtja a legsúlyosabban a válság, mivel sok esetben elvárják tőlük, hogy egyensúlyt teremtsenek a gondozási feladatok és az oktatás között, egyenlőtlenül férnek hozzá a távoktatási lehetőségekhez, és különösen ki vannak téve annak a veszélynek, hogy teljesen elhagyják az iskolát, ami különösen hosszú távú hatást gyakorolt oktatási, egészségügyi és gazdasági lehetőségeikre.
• Az otthonmaradási rendeletek és a lezárások a gyermekek fizikai és mentális egészségét is károsítják. Az otthonról való bezártság a gyermekeket az erőszak fokozott kockázatának teheti ki, beleértve a bántalmazást és a szexuális erőszakot is. Prioritásként kell kezelni a veszélyeztetett gyermekek számára nyújtott támogatási szolgáltatásokat és menedékhelyeket.
• Gyermekek milliói szembesülnek a szegénységgel, mivel családtagjaik megbetegszenek vagy munkaképtelenek. A kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek, köztük az utcán élő gyermekek, a migráns és menekült gyermekek, az emberkereskedelem vagy embercsempészet gyermekáldozatai, a konfliktusövezetekben élő gyermekek és a fogyatékossággal élő gyermekek különösen veszélyeztetettek.

További információk: Őrizetben lévő gyermekek

Sürgősségi intézkedések

• A kormányoknak nehéz döntéseket kell hozniuk a COVID-19-re válaszul. A nemzetközi jog lehetővé teszi a jelentős fenyegetésekre válaszul hozott sürgősségi intézkedéseket, de az emberi jogokat korlátozó intézkedéseknek arányosnak kell lenniük az értékelt kockázattal, szükségesnek kell lenniük, és azokat megkülönböztetéstől mentesen kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a közegészség védelme érdekében konkrét hangsúlyt és időtartamot kell alkalmazni, és a lehető legkevésbé tolakodó megközelítést kell alkalmazni.
• A szükségállapot kihirdetésekor a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának részes államainak eleget kell tenniük azon jogi kötelezettségüknek, hogy az ENSZ főtitkárán keresztül hivatalos értesítést küldjenek. A regionális emberi jogi szerződések hasonló kötelezettségeket tartalmaznak.
• Ami a Covid19-et illeti, a szükséghelyzeti hatásköröket csak legitim közegészségügyi célokra szabad felhasználni, nem szabad alapul venni az eltérő vélemények elfojtásához, az emberijog-védők vagy újságírók munkájának elhallgattatásához, más emberi jogok megtagadásához vagy bármely más, az egészségügyi helyzet kezeléséhez nem feltétlenül szükséges lépés megtételéhez.
• Egyes jogok még szükségállapot idején sem korlátozhatók (nem módosíthatók), ideértve a visszaküldés tilalmának elvét, a kollektív kiutasítás tilalmát, a kínzás és a rossz bánásmód tilalmát, a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogot és másokat.
• A kormányoknak tájékoztatniuk kell az érintett lakosságot arról, hogy mik a szükséghelyzeti intézkedések, hol alkalmazandók, és mennyi ideig kívánnak hatályban maradni, és ezeket az információkat rendszeresen frissíteniük kell, és széles körben elérhetővé kell tenniük.
• Amint lehetséges, fontos lesz, hogy a kormányok biztosítsák a normális élethez való visszatérést, és ne használják a vészhelyzeti hatásköröket a mindennapi élet határozatlan idejű szabályozására, felismerve, hogy a válasznak meg kell felelnie a válság különböző szakaszaiban felmerülő igényeknek.

További információk: Sürgősségi intézkedések és a Covid19: Iránymutatás

Környezet

• A Covid19-válság egyértelmű igazságot tár fel a katasztrofális kockázatokról az egyre inkább globalizálódó világban: a hatékony reagáláshoz azonnali, ambiciózus és tényeken alapuló megelőző fellépésre van szükség nemzetközi szinten. A jövőbeli globális fenyegetések, köztük a világjárványok elhárítása érdekében meg kell védenünk a biztonságos, tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogot, amelytől egészségünk és jólétünk mindannyiunk függ.
• A Covid19-válság emberi jogokon alapuló megközelítésére azért is szükség van, hogy kezelni lehessen a válságnak a szegényekre, a kiszolgáltatottakra és a marginalizálódottakra gyakorolt egyenlőtlen hatásait, valamint a mögöttes mozgatórugóit, beleértve a környezetkárosodást is.
• Az emberi jogokról, a környezetről és a Covid19-ről szóló alábbi kulcsfontosságú üzenetek kiemelik az államok és mások, köztük a vállalkozások alapvető emberi jogi kötelezettségeit és felelősségét a Covid19-válság kezelése és az arra való reagálás során.

További információk: Iránymutatás a Covid19-ről és a környezetről

Élelmiszer

• A Covid19-válság súlyosbítja az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, mivel a szabad mozgás korlátozása és a védőfelszerelések szűkössége érinti a mezőgazdasági dolgozókat, akik közül sokan bizonyos körülmények között migránsok. Az élelmiszer-termelés biztosítása érdekében sürgősen intézkedéseket kell hozni a mezőgazdasági dolgozók mobilitásának és biztonságos munkakörülményeinek biztosítására, csakúgy, mint a pénzügyi támogatás, valamint a hitelekhez, piacokhoz és mezőgazdasági inputanyagokhoz, például vetőmagokhoz való hozzáférés a kistermelők, különösen a nők számára.
• Sürgős lépésekre van szükség a lakosság legszegényebb és leginkább marginalizált rétegeit sújtó élelmiszer-ellátás bizonytalanságának kezeléséhez. Olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek célja, hogy azonnali támogatást nyújtsanak az emberek táplálkozási szükségleteinek kielégítéséhez, többek között élelmiszer- és táplálkozási támogatás nyújtása révén.

Nem

• A Covid19-re adott hatékony válaszoknak teljes mértékben figyelembe kell venniük és kezelniük kell a nők, lányok és LMBTI-személyek sajátos helyzetét, kilátásait és szükségleteit, és biztosítaniuk kell, hogy a meghozott intézkedések se közvetlenül, se közvetve ne alkalmazzanak nemi alapú megkülönböztetést.
• A nők és a lányok valószínűleg egyre több gondozói szereppel szembesülnek otthon, ami további stressznek teszi ki őket, és potenciálisan növeli a fertőzés kockázatát. Világszerte a nők teszik ki az egészségügyi dolgozók 70%-át, beleértve a szülésznőket, ápolónőket, gyógyszerészeket és a közösségi egészségügyi dolgozókat a frontvonalban, ami növeli a kitettség és a fertőzés kockázatát. Célzott intézkedésekre van szükség a válság nőkre és lányokra gyakorolt aránytalan hatásának kezelése érdekében.
• Számos országban a nők aránytalan kockázatokkal szembesülnek a foglalkoztatási ágazatban, ahol sokan az informális szektorban dolgoznak (pl. háztartási alkalmazottak, dajkák, mezőgazdaság vagy családi vállalkozások támogatása), és elsőként veszíthetik el munkahelyüket vagy szenvedhetnek a válság következményeitől, mivel nem rendelkeznek társadalombiztosítással, egészségbiztosítással vagy fizetett szabadsággal. Sok nő függ a gyermekgondozás hozzáférhetőségétől és megfizethetőségétől is, amely jelenleg csökken, tovább korlátozva munkavállalási és jövedelemszerzési képességüket.
• Az idősebb nők nagyobb valószínűséggel élnek szegénységben vagy alacsony nyugdíjjal vagy anélkül, ami súlyosbíthatja a vírus hatását, és korlátozhatja az árukhoz, élelmiszerhez, vízhez, információhoz és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket.
• A korlátozó közegészségügyi intézkedések – köztük az otthonmaradási rendeletek vagy a kijárási korlátozások – növelik a nemi alapú erőszaknak, különösen a partnerkapcsolati erőszaknak és a családon belüli erőszaknak való kitettséget. Prioritásként kell kezelni a nemi alapú erőszak áldozatainak nyújtott támogató szolgáltatásokat és biztonságos menedékhelyeket, beleértve a hatékony továbbutalásokat, valamint az áldozatok biztonságához vezető utak rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét. A forródrótokra és az online szolgáltatásokra vonatkozó információkat bele kell foglalni a Covid19-üzenetekbe.
• A szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokat életmentő prioritásnak és a válaszlépések szerves részének kell tekinteni, beleértve a fogamzásgátláshoz, az anyai és újszülöttgondozáshoz való hozzáférést; az STI-k kezelése; biztonságos abortuszellátás; valamint hatékony áldozatkezelési útvonalak, többek között a nemi alapú erőszak áldozatai számára is. Az erőforrásokat nem szabad elvonni az alapvető szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásoktól, ami különösen a nők és lányok jogaira és életére lenne hatással.
• Az LMBTI-személyek e világjárvány idején is fokozott kockázatokkal szembesülnek, és e hatások kezelése érdekében konkrét intézkedéseket kell beépíteni a reagálási tervekbe. A rendelkezésre álló adatok azt sugallják, hogy az LMBTI-személyek nagyobb valószínűséggel dolgoznak az informális szektorban, és magasabb a munkanélküliség és a szegénység aránya is, az LMBTI-személyek számára különösen fontos egészségügyi szolgáltatásokat a válság idején is folytatni kell, beleértve a HIV-kezelést és -tesztelést is.
• A politikai vezetőknek és más befolyásos személyeknek fel kell emelniük a szavukat az LMBTI-személyek elleni megbélyegzés és gyűlöletbeszéd ellen a világjárvány összefüggésében.
• Az otthonmaradási korlátozások miatt egyes LMBTI-fiatalok ellenséges környezetbe vannak zárva, ahol nem támogató családtagok vagy lakótársak vannak, ami növeli az erőszaknak való kitettségüket, valamint szorongásukat és depressziójukat. Az államoknak biztosítaniuk kell, hogy a támogató szolgáltatások és a menedékhelyek ebben az időszakban is rendelkezésükre álljanak.